Nagy lelkesedés, készület előzte meg az idei, immár 25. magyarországi Máriapolit. Újfehértóról hatan tehettük meg, hogy részt vehettünk ezen a többnapos programon (március 12 és 15 között) , melyet így jellemez a Fokolare Mozgalom: A Máriapoli időszakos város, ahol mindenki a szeretet művészetét gyakorolja. A zánkai gyermeküdülőt már csütörtök estétől folyamatosan foglalta el az a közel 700 ember, aki személyes hozzájárulásával szerette volna építeni Mária városát, aki példát adott az alázatra, a szeretetre, a szolgálatra. A legfiatalabb alig néhány hónapos csecsemőtől, a 80 éves néniig, bácsiig együtt éltük ezt a néhány napot, ahol a belépő, a szeretet. Nemcsak Magyarországról, a határon túlról is érkeztek vendégek, Norvégiából, Erdélyből, Kárpátaljáról is.

A SZERETET EGGYÉ TESZ! -volt, a “mottója” az idei lelkigyakorlatnak.

A programban bemutatkoztak lelkiségünk különböző hivatásai: Természetesen a Fokolarinik, a mozgalom elkötelezett “lányai”, “fiai. Közülük pl. az egyik lány, akit többen jól ismerünk, éppen Pakisztánba készül, az ottani Fokolárt szeretné “erősíteni”. Mert most ott van rá szükség. Megható percek voltak, amikor ezt osztotta meg velünk. “Aki elhagyja érettem apját, anyját.” A fiataljaink, a Genek is szép, de többnyire az “árral szemben való úszás” tapasztalatait mesélték el nekünk. Sok fiatal házas is volt közöttünk, akik 2, 3, sőt több gyerekkel is “bevállalták ” a hosszú utat, vagy ha a programok töredékén tudtak csak ott lenni. A papok közül többen kihangsúlyozták, hogy a plébániájukon Jézus a plébános, és az Ő szolgáló szeretetével igyekeznek híveik felé, de a település lakói felé is közeledni. Sokan vagyunk, az un. önkéntes ágban, ahol az egyenruhánk a szeretet. Az Isten és embertárs iránti szeretettel kell élnünk ott, ahová Isten állított bennünket: iskolába, munkahelyre, családba. A tökéletes állapot, az állapot tökéletes megélése – mondta Chiara egyik videójában. Vagy -“Minél inkább elkötelezitek magatokat Istennek, annál inkább szabadok vagytok.” A megélt tapasztalatok mellett csoportbeszélgetések, fórumok, előadások hangzottak el a legkülönbözőbb témákban. (kommunikáció, gazdaság, politika, pápai enciklika.) Természetesen a mindennapi szentmisék voltak a legfelemelőbb együttlétek.
Megemlékeztünk Chiara Lubichról is, aki két évvel ezelőtt költözött át az égi hazába.
Lelkiekben megerősödve tértünk haza (a hétköznapokba), Köszönjük családjainknak, hogy lehetővé tették számunkra, hogy ott lehettünk Zánkán. Köszönjük a sok imát, amit értünk mondtatok, mi is igyekeztünk minden szeretetünket Istennek ajánlani. Reméljük a 26. Máriapolin még többen ott lehetünk!

Bné P. Mária