A Katolikus Egyház Katekizmusának tanítása a nő méltóságáról

“Mind a férfi, mind a nő kölcsönös és teljes szeretetben elismerendő egyenlő személyi méltósága is nyilvánvalóvá teszi a házasságnak az Úrtól megerősített egységét.”(KEK 1645) „Férfinak és nőnek” teremtvén az embert, Isten a férfit és a nőt egyformán megajándékozta a személyes méltósággal.”  “Az ember, a férfi és az asszony, egyaránt személy, hiszen mindketten a személyes Isten képére és hasonlatosságára lettek teremtve.” (KEK 2334) Isten az embert férfinak és nőnek teremtve mindkettőt azonos személyi méltósággal ajándékozta meg. A férfinak és nőnek egyaránt föl kell ismernie és el kell fogadnia szexuális identitását. (KEK 2393)

A médiatörvény változásai a családok szemszögéből

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének sajtóközleménye

A NOE köszönti a kormány család és gyermekek védelmében hozott intézkedéseit. Az egyesület 24. éve küzd az családi értékek megőrzéséért. Többször is szót emelt a média gyermekek iránti felelőssége miatt. Az új média törvény alapján a gyermekek és a családok védelme biztosítható. A törvény kiindulásnak jó és társadalmilag hasznossá válhat – és már rövidtávon is családok érdekeit szolgálhatja.   A társadalom, ezen belül legfőképp a fiatalok művelődési, információszerzési és szórakozási szokásai az elmúlt két évtizedben gyökeresen megváltoztak. A kiskorúak nagy része naponta több órát tölt televíziózással és internetezéssel. Ez jelentősen növeli a médiaszabályozásban dolgozók felelősségét és szükségessé teszi, hogy az kiterjedjen az internetre is.  A médiának hitelesen kell tájékoztatnia a társadalmat; be kell töltenie azt az értékvédő, közvetítő szerepet, amely rá hárult; egyúttal kötelessége megvédenie gyermekeinket a káros médiatartalmaktól. Meggyőződésünk, hogy a médiaszabályozásnak a hiteles tájékoztatást, az értékőrzést és továbbadást valamint a gyermekek, a család védelmét kell biztosítania.

A NOE számára fontos, hogy az új médiatörvény

• a televízióban és a rádióban megtiltja olyan médiatartalmak közzétételét, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, különös tekintettel a pornográfiára vagy szélsőséges erőszakra,
• azokat a műsorokat, amelyek a hat éven aluli nézőben félelmet kelthetnek, illetve amelyeket a kicsik koruknál fogva nem érthetnek vagy félreérthetnek a „hat éven aluliak számára nem ajánlott” kategóriába sorolja,
• 24. §-a kimondja továbbá, hogy a hirdetések közvetlenül nem szólíthatnak fel kiskorúakat valamely áru, illetőleg szolgáltatás megvásárlására, igénybevételére,
• kimondja, hogy a kereskedelmi közlemények közvetlenül nem szólíthatják fel a kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket a reklámozott termék megvásárlására,
• leszögezi azt is, hogy a hirdetések indokolatlanul nem ábrázolhatnak kiskorút veszélyes helyzetekben,
• a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
• kimondja: a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a házasság és a család értékének tiszteletben tartása, a nemzeti, családi, etnikai és vallási közösségek megőrzése, megerősítése.

A NOE egyetértését fejezi ki, hogy a közszolgálati célok közé tartozik a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorok közzététele.   A fentiek alapján a NOE az új médiatörvényt támogatja, egyúttal köszönetét fejezi ki, hogy az egyesület által kért, a családokat érintő javaslatok többsége bekerült a törvénybe.

Budapest, 2011. január 17.

A Kolping mozgalomról

A Kolping Családok az egész világot behálózva egyesületként működnek. „Egyesületnek hívjuk a meghatározott cél érdekében önként és tartósan egymáshoz csatlakozott személyek jogilag is szervezett egységét.”
Plébánosunk, Juhász Imre atya pár héttel ezelőtt,  a „Katolikus Hírmondóban próbálta felkelteni az érdeklődést a kolpingos szellemiség iránt, de sajnos az adott időpontban csak 2 fő ment el a megbeszélésre. Az egyesület meghatározott taglétszámmal jöhet létre, amely minimum 10 főt jelent. Az idáig érdeklődő 2 személyhez még legalább 8 fő szükségeltetik (több lehet), ezért szeretném bemutatni a névadó, és 1991-ben boldoggá avatott  Adolf Kolpingot, mozgalmának időszerűségét és legfőbb ismérveit.

1. Adolf Kolping, mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje az életét.  A társadalom átalakulását az egyes emberek megváltoztatása által akarta elérni.
Célja:  elkötelezett keresztények nevelése volt, akik képesek helytállni  a hivatásukban, a családjukban, az egyházban és a társadalomban. Szándéka szerint a kereszténységet életszerűen és bátran bele kell vinni a gyakorlati életbe.

2. 1856-ban alakult meg Magyarországon az első egyesület (akkori elnevezése legényegylet volt). A mozgalom virágkorát 1922-46 között élte, amikor 200 helyi egyesületet tartottak nyilván.

 3. Az újrakezdés éve 1989 volt, a pécsi Kolping Család meg-alakításával. A Magyar Kolping Szövetség 1990. novemberében alakult az akkor már működő 7 egyesületből. Ma több ezer taggal, közel 100 Kolping Család működik hazánkban, mely döntő többségében plébániákon szerveződött meg.

4. Az egyesület tagjaitól a következőket várja el:

I. Váljanak szakmájuk, hivatásuk igazi mesterévé, szeressék és becsüljék munkájukat.
II. Legyenek jó családapák, családanyák, házastársak, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja.
III. Legyenek elkötelezett, jó katolikusok.
IV. Váljanak a kereszténység talaján álló igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket, amely a hazához, a nemzethez és az egyházhoz köti őket.

5. A Kolping családok jellegzetessége: családszerű – katolikus – 3 nemzedéket átfogó   – demokratikus – továbbképző – tettre kész – kedélyes.         Szeretettel várjuk mindazok jelentkezését, akik egy ilyen egyesület alapító tagjai akarnak lenni.

Jelentkezni 2010. január 20-ig lehet Gyulai István akolitusnál. Elérhetőségek: 06-20-940-5208 v. gyulaisport@gmail.com

Advent ünneplése a családban

Advent ünneplése a családban

Az adventi felkészülés szép eszköze az adventi koszorú és a gyertyagyújtás a családban. – A gyertyagyújtás megismétlődhet minden adventi héten (lehetőleg szombaton vagy vasárnap) vagy akár minden este (ahogyan sok keresztény családban szokás). Előkészület: Legyen ez igazi ünnep. Rakjunk rendet a szobában és az asztalon, ahová a koszorú kerül. Készítsük elő az imakönyveket az énekléshez és a Szentírást.
a.) Az adventi koszorú négy gyertyája advent négy vasárnapját jelzi. Advent első vasárnapján az első, lila gyertyát gyújtjuk meg rajta, második vasárnapján a második lilát, majd a harmadikon a rózsaszínűt és a negyediken az utolsó lilát.
b.) Az adventi koszorú jelentése: A sorban meggyulladó gyertyák növekvő fénye jelzi, hogy karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és nő a fény. S karácsonykor eljön maga a FÉNY=JÉZUS KRISZTUS. (A kérdés számunkra: vajon szeretetünk tettei által bennünk, köztünk is nő-e a fény, Jézus jelenléte?)
– A fenyő örökzöld levelei emlékeztetnek Jézus halált legyőző örök szeretetére.
c.) A gyertyagyújtás családi ünnepe többféle lehet. Egy lehetséges felépítés: (Természetesen a gyermekek korosztályához alkalmazandó!)
1. Ének – Például SZVU 2, 4, 9, 11, stb. (SZVU=énekeskönyv). Bevezetőben a gyermekekkel néhány szót beszélgetünk az ének mondanivalójáról.
2. Szentírásolvasás – Választhatunk például a következő szakaszokból: Lk 1,26-38; 1,39-51; 3,1-6; Mt 4,12-17; 5,1-12; Rom 13,11-14; Fil 4,4-7; Iz 2,2-5; 7,14-15; 11,1-5; 35,1-7; 45,5-8; vagy az Ige-liturgia naptár szerint a napi szentírási részből.
3. Beszélgetés – Mi a szentírási szakasz mondanivalója számunkra? Mit is jelent az advent a mi életünkben? (vö. a fenti gondolatokat) Hogy sikerül élni a közös vagy az egyéni adventi elhatározásokat (gyermekekkel megbeszélhetjük, hogy haladnak az “erénygyűjtő lapokkal”).
4. Imádság – Lehetséges imádkozni saját szavakkal, az este gondolataihoz kapcsolódva. (Mindenki mondhat egy kérést, egy köszönetet, amelyre közös válaszunk lehet pl. Ámen, vagy Köszönjük Urunk, vagy Kérünk Téged hallgass meg minket. Majd közös Miatyánk vagy Üdvözlégy vagy ének.

Hiába született meg Jézus 2000 éve Betlehemben, ha nem születik meg benned!
Ha sikerül szeretetben növekednünk az advent folyamán, igazi lesz a karácsonyunk:
Jézus megszületik bennünk, közöttünk; és a körülöttünk élők számára is.

Mit kell tudnunk a búcsúkról?

Mielőtt közelebbről megnéznénk ezeket az alapokat, definiálni is kellene a búcsút. VI. Pál pápa búcsúkról szóló apostoli konstitúciója ezt mondja:„A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése, melyet a keresztény hívő, aki megfelelően fölkészült és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az Egyház segítségével, mely mint a megváltás szolgálója, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli és részesít belőle.” (VI. Pál pápa: Indulgentiarum doctrina kezdetű apostoli konstitúciója a búcsúkról, 1. szabály).  Ezt a szakdefiníciót egyszerűbben úgy is megfogalmazhatjuk, hogy:  Akkor nyerünk búcsút, amikor az Egyház lecsökkenti az ideig tartó büntetéseket, amelyek akkor is fennmaradtak, amikor a bűneink már bocsánatot nyertek.  (Forrás: www.depositum.hu)